A Kviddics a varzslk sportja, seprnylen jtszk. Egy csapat ht jtkosbl ll, gy a mrkzseken a kt csapattal s a brval egytt 15 ember emelkedik a sp szavra a levegbe.
A csapatban hrom hajt van, akik egymsnak doblnak egy kerek, piros brlabdt, a kvaffot, s megprbljk bedobni a plya vgen ll hrom, 15 mter magas karika egyikbe. Ha egy hajt glt dob, a csapata 10 pontot kap. A karikkat az rz vdi.
A jtkosok kztt kt nagy vasgoly, a gurk cikzik, s megprblja lelkni a jtkosokat a seprrl. A kt terel egy t segtsgvel prblja a csapattrsaitl minl messzebb, s az ellenfl fel terelni ket, hisz a gurk mindig a legkzelebbi jtkost tmadja meg.
A fognak a legnehezebb a feladata. Egy di nagysg, szrnyas labdt, a cikeszt kell elkapnia. Amelyik csapat fogja elkapja a cikeszt, a csapat 150 pontot kap, s a meccsnek azonnal vge van. Ezrt nagyon vltozatos a Kviddicsmeccsek hossza; volt amikor nhny msodperc alatt elkaptk a cikeszt, m egyszer hat hnapig is eltartott a meccs, a vgn mindkt csapat abbahagyta. A fogkkal szoktak a leggyakrabban szablytalankodni.
A Roxfortban egy tanv sorn mind a ngy hz megkzd egymssal. A hzak kivlasztjk a ht legjobb jtkosukat, s egsz vben szorgalmasan eddzenek, hiszen ha nyernek, megkapjk a ezst Kviddicskupt. A Roxfortbl kikerlve klnbz kviddicsklubokba jrhatnak, st ha nagyon jk, akr a nemzeti vlogatottba is bekerlhetnek, hogy aztn 3 vente Eurpa vagy 4 vente Vilgkupadntn is jtszassanak. A kviddics ma mr tmegsportt vlt, egyetlen ms seprs jtk se vonzott soha ennyi embert. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
