14. fejezet

Felix Felicis

M�snap reggel Harry els� �r�ja gy�gyn�v�nytan volt. Att�l f�lve, hogy valaki kihallgatja �ket, Harry nem mert Ronnak �s Hermion�nak besz�molni a tegnap esti k�l�n�r�r�l Dumbledore-ral, de az �vegh�z fel� menet beavatta �ket a r�szletekbe. A h�tv�gi sz�ll�k�sek v�gre megsz�ntek, visszat�rt a furcsa k�d, �gy kicsit tov�bb tartott nekik megtal�lni a helyes �vegh�zat.

– H�ha, az�rt ez el�g ijeszt�, m�rmint a gyerek Tudodki – mondta Ron halkan, mik�zben elfoglalt�k hely�ket egy b�tyk�s Snargaluff t�nk mellett, �s felh�zt�k a v�d�keszty�t. – De m�g mindig nem �rtem, mi�rt mutatja meg neked mindezt Dumbledore… Persze, nagyon �rdekes, meg minden, de m�gis mi a c�lja vele?

– Nem tudom – felelt Harry. – De azt mondja, nagyon fontos, �s seg�teni fog a t�l�l�sben.

– Ez val�ban nagyon �rdekes – mondta Hermione komolyan. – Mindenn�l fontosabb, hogy annyi inform�ci�val rendelkezz Voldemortr�l, amennyivel csak lehet. Milyen egy�b m�don szerezn�l tudom�st a gyenge pontjair�l?

– �s milyen volt Slughorn legut�bbi partija? – k�rdezte Harry.

– �, el�g j�l sz�rakoztunk, komolyan – felelte a l�ny felt�ve a v�d�szem�veget. – �gy �rtem, mes�lt p�r h�res felfedezettj�r�l, azt�n folyamatosan h�zelgett McLaggennek, merthogy olyan j� kapcsolatai vannak, de az�rt kaptunk p�r finom falatot, �s bemutatott minket Gwenog Jonesnak.

– Gwenog Jonesnak? – szemeit olyan nagyra nyitotta, hogy szinte kil�gtak v�d�szem�vege al�l. – A bizonyos Gwenog Jonesnak? A Holyhead Harpies kapit�ny�nak?

– �gy bizony – mondta Hermione. – Ha engem k�rdeztek, egy kicsit el van sz�llva mag�t�l, de…

– Csend legyen, eleget besz�lgettetek! – hallatszott Bimba professzor �l�nk hangja, ahogy szigor� �br�zattal k�zeledett az asztaluk fel�. – Le vagytok maradva, m�r mindenki belekezdett a munk�ba, s�t, Neville-nek meg is van az els� gub�.

K�rben�ztek, �s val�ban ott �lt Neville, v�rz� ajkakkal, sz�mos cs�nya karcol�ssal az arc�n, kez�ben egy grapefruit nagys�g�, kellemetlen�l l�ktet� z�ld t�rgyat szorongatva.

– Rendben professzor, azonnal hozz�l�tunk – mondta Ron, majd amikor Bimba professzor elfordult, halkan hozz�tette – Muffliatio-t kellene alkalmaznunk n�la, Harry.

– Nem, egy�ltal�n nem kellene! – csattant fel Hermione olyan arcot v�gva, amelyet mindig megfigyelhettek az arc�n, ha a F�lv�r Hercegr�l �s var�zsig�ir�l esett sz�. – Gyer�nk, jobb, ha hozz�l�tunk…

Hermione vetett r�juk egy nyugtalan pillant�st, mire fels�hajtottak �s a b�tyk�s t�nk�k f�l� hajoltak.

Az egyszerre �letre kelt, tetej�b�l hossz�, sz�r�s, t�skebokorszer� kacsok hajtottak ki, �s hadon�sztak a leveg�ben. Az egyik ny�lv�ny belegabalyodott Hermione haj�ba, de Ron visszakergette egy metsz�oll�val. Harrynek siker�lt elkapnia p�r kacsot, �sszek�t�tte �ket, erre a cs�pszer� �gak k�zep�n kit�rult egy m�lyed�s. Hermione b�tran beleny�lt, mire a n�v�ny csapdaszer�en fogs�gba ejtette karj�t. Harry �s Ron h�zt�k-vont�k a kacsokat, hogy kiszabad�ts�k a l�ny kez�t. Mire Hermion�nak siker�lt kih�znia karj�t, ujjai k�z�tt ugyanolyan gub�t szorongatott, mint Neville. A sz�r�s �gak egyszerre visszah�z�dtak a n�v�ny belsej�be, �s most �gy n�ztek ki, mint egy �rtatlan farak�s.

– Tudj�tok, nem tartom val�sz�n�nek, hogy ilyen n�v�nyt fogok tartani a kertemben, ha majd elk�lt�z�k any��kt�l – jelentette ki Ron, homlok�ra tolva szem�veg�t �s arc�r�l let�r�lte az izzads�got.

– Adj egy t�lat! – sz�lt Hermione kez�ben tartva a l�ktet� gub�t, eltartva mag�t�l amennyire csak tudta. Mikor Harry odany�jtotta a t�lk�t, undorod� k�ppel beledobta a gub�t.

– Ne finny�skodjanak, ki kell csavarni, frissen a legjobbak! – mondta Bimba professzor.

– Mindenesetre – sz�lt Hermione, folytatva a t�rsalg�st olyan nyugodtan, mintha az im�nti t�mad�s meg sem t�rt�nt volna – Slughorn kar�csonykor is partit szervez, �s Harry, semmi es�lyed r�, hogy ezt is ell�gd. Megk�rt, hogy nyomozzam ki a szabad est�idet, hogy biztosan olyan napon tartsa a bulit, amikor tudsz j�nni.

Harry felny�g�tt. Ron, mik�zben k�t k�zzel dolgozott azon, hogy kifacsarja a gub�t, m�rgesen megsz�lalt:

– �s ez szint�n egy z�rtk�z� est Slughorn kedvenceinek, gondolom.

– Csakis a Slug-klubnak, igen – v�laszolt Hermione.

A gub� kirep�lt Ron kez�b�l, nekicsap�dott az �vegh�z ablak�nak, visszapattant �s Bimba professzor fej�r�l leverte �reg, foltozott kalapj�t. Harry elindult �rte, �s mikor vissza�rt, Hermione �pp azt mondta Ronnak:

– N�zd, nem �n tal�ltam ki a Slug-klub nevet…

– Slug-klub… – ism�telte Ron Malfoyra eml�keztet� g�nyos mosoly k�s�ret�ben. – Sz�nalmas. H�t akkor rem�lem, j�l fogj�tok magatokat �rezni. Mi�rt nem pr�b�lod meg �sszesz�rni a levet McLaggennel, akkor ti lehetn�tek Slug-b�l kir�lya �s kir�lyn�je…

– Mindenki hozhat mag�val valakit – mondta Hermione, aki megmagyar�zhatatlan okb�l er�sen elv�r�s�d�tt. – �s t�ged akartalak elh�vni, de ha �gy gondolod, hogy butas�g, akkor felejts�k el, �s nem zavarlak t�bbet vele.

Harry arra gondolt, hogy igaz�n eshetett volna messzebb az a gub�, akkor nem kellett volna ott lennie a nyakukon. Egyik�k sem vette �szre, ahogy mag�hoz h�zta a gub�s t�lat, �s nagy lend�lettel, er�s zajt csapva neki�llt kinyitni, de sajnos �gy is hallott minden egyes sz�t.

– Engem akart�l elh�vni? – k�rdezte Ron teljesen megv�ltozott hangon.

– Igen – v�laszolt m�rgesen Hermione. – De nyilv�nval�, hogy neked sokkal jobban tetszene, ha McLaggennel menn�k…

Egy kis sz�net �llt be a besz�lget�sbe, m�g Harry tov�bbra is az ellen�ll� gub�t �tlegelte egy �ltet�kan�llal.

– Nem, nem tetszene – tiltakozott halkan Ron.

Harry v�letlen mell��t�tt, eltal�lta a t�lat, ami �sszet�rt.

– Reparo! – mondta gyorsan, p�lc�j�val b�kd�ste a darabokat, �s az �vegt�l �jb�l �ssze�llt. A cs�r�mp�l�s miatt Ron �s Hermione r�eszm�ltek Harry jelenl�t�re. Hermione zavar�ban felnyitotta a "Vil�g h�sev� f�i" c�m� k�nyv�t, hogy kikeresse a Snargaluff lev�nek helyes kinyer�si m�dj�t; Ron mafl�n b�mult, ugyanakkor �gy t�nt, nagyon meg van el�gedve mag�val.

– Add ide Harry! – k�rte s�rget�en Hermione. – Azt �rja a k�nyv, hogy valami �les dologgal ki kell lyukasztanunk…

Harry �tadta a t�lat, benne a gub�val. Ronnal egy�tt felvett�k v�d�szem�veg�ket, �s �jra nekiestek a t�nknek. Harry egy sz�r�s �ggal bajl�dott, �s k�zben arra gondolt, nem is olyan meglep�, ami t�rt�nt. Volt egy olyan �rz�se, hogy ez el�bb vagy ut�bb bek�vetkezik. De az ezzel kapcsolatos �rzelmei meglehet�sen zavarosak voltak. Harry �s Cho a t�rt�ntek ut�n m�g egym�sra n�zni sem nagyon tudtak, nemhogy besz�lgetni. Mi lesz, ha Ron �s Hermione j�rni kezdenek �s ut�na szak�tanak? T�l�ln� ezt a bar�ts�guk? Harrynek esz�be jutott, mikor harmadikban p�r h�tig nem besz�ltek egym�ssal, �s � egy�ltal�n nem �lvezte, hogy k�t t�z k�z�tt kell lennie. �s mi van akkor, ha egy�ltal�n nem szak�tanak, olyanok lesznek, mint Bill �s Fleur, hogy gyakorlatilag k�nos, zavarba ejt�, ha egy helyis�gben van vel�k az ember… Vagy mi lesz akkor, ha kirekesztik �t az �let�kb�l?

– Megvagy! – ki�ltott fel Ron, �s kih�zott egy gub�t a t�nkb�l, pont akkor, mikor Hermion�nak siker�lt felszak�tania az els�t, �gy az �vegt�l most teli volt f�reg m�dj�ra vonagl� halv�nyz�ld gub�csk�kkal.

Az �ra h�tralev� r�sz�ben egy sz�t sem ejtettek Slughorn partij�r�l.  Az elk�vetkezend� napokban Harry nagyobb figyelemmel k�s�rte ugyan bar�tai viselked�s�t, de nem vett �szre semmi v�ltoz�st, csak annyit, hogy �ltal�ban a szok�sosn�l kicsit udvariasabbak voltak egym�ssal. Harry �gy gondolta, jobb, ha megv�rja, hogy mi t�rt�nik majd az elszopogatott vajs�r hat�s�ra Slughorn f�lhom�lyos partij�n. De mindezek mellett voltak m�g aggaszt�bb probl�mai.

Katie Bell m�g mindig a Szent Mung� Var�zsnyavalya- �s Rag�lyk�r�l� Ispot�lyban volt, �s egy�ltal�n nem �gy t�nt, hogy hamarosan fel�p�lve visszat�r. Ez azt jelentette, hogy a szeptember �ta oly sok f�rads�gos munk�val �ssze�llt, �g�retes Griffend�l-csapatb�l egy hajt� hi�nyzott. Harry halogatta Katie hely�nek bet�lt�s�t, mivel rem�nykedett benne, hogy visszat�r, de a Mardek�r elleni nyit� m�rk�z�s k�zeledte miatt m�r be kellett l�tnia, hogy a l�nyt n�lk�l�znie kell.

Harry �gy gondolta, nem b�rna ki m�g egy teljes v�logat�st. Egyik nap, �tv�ltoztat�stan ut�n, azzal a k�nz� �rz�ssel, hogy valamit kell tennie a csapat �rdek�ben, lesz�l�totta Dean Thomast. Az oszt�ly nagy r�sze m�r t�vozott, b�r n�h�ny csicserg� s�rga mad�r m�g repkedett a teremben – mind Hermione m�ve, m�s m�g egy tollat sem tudott var�zsolni a puszta leveg�b�l.

– M�g mindig �rdekel a hajt� poz�ci�?

– Mi…? �, igen, persze! – felelte Dean izgatottan. Az egyik ok, ami�rt nem �r�lt, hogy meg kell k�rnie Deant, az volt, hogy tudta, Seamusnak nem fog tetszeni. M�sr�szr�l viszont ez volt a legjobb a csapatnak, Dean jobban teljes�tett a v�logat�son.

– Nos, akkor bent vagy a csapatban – mondta Harry. – Este h�tkor edz�s.

– Rendben – v�laszolt. – Hurr�! Ez fantasztikus! Alig v�rom, hogy elmondhassam Ginnynek!

Kiszaladt a teremb�l, otthagyva Harryt �s Seamust. A k�nyelmetlen helyzetet nem k�nny�tette meg, hogy Seamus fej�re esett egy mad�rpotyad�k, ahogy Hermione kan�rijai elh�ztak a fej�k f�l�tt. Nem Seamus volt az egyetlen szem�ly, aki el�gedetlen volt a j�t�kos cser�vel. A klubhelyis�gen z�gol�d� morajk�nt hull�mzott v�gig a t�ny, hogy Harry most m�r k�t tagot is az oszt�lyt�rsai k�z�l v�lasztott. Mivel Harry iskolai �vei alatt sokkal kib�rhatatlanabb z�gol�d�soknak is volt m�r c�lpontja, nem k�l�n�sebben zavartatta mag�t, ugyanakkor egyre nagyobb k�sztet�st �rzett a gy�zelemre a Mardek�r ellen. Ha a Griffend�l nyerne, az eg�sz h�z elfeledkezne arr�l, hogy kritiz�lt�k �t, �s megesk�dn�nek r�, hogy mindig is tudt�k, hogy nagyszer� a csapat. Ha azonban vesztenek – gondolta Harry szorongva – akkor m�g rosszabb lesz. De nem b�nta meg d�nt�s�t, mikor l�tta az edz�sen Deant. J�l dolgozott egy�tt Ginnyvel �s Demelz�val, s�t a terel�k, Peakes �s Coote is egyre jobbak voltak. Az egyetlen gond Ron volt. Harry mindig is tudta, hogy Ron ellentmond�sos j�t�kos. Gyakran ideges �s �nbizalomhi�nyban szenved, �s sajnos a k�zelg� �vadnyit� m�rk�z�s tudata el�hozta az �sszes r�gi bizonytalans�g�t. Miut�n beengedett vagy f�l tucat g�lt – nagy r�sz�t Ginny l�tte – a mozdulatai egyre vadabb� v�ltak, m�g egyszer csak sz�jon �t�tte a k�zeled� Demelza Robinst.

– V�letlen volt, sajn�lom Demelza, nagyon sajn�lom! – ki�ltotta ut�na Ron, mikor a l�ny imbolyogva lesz�llt a f�ldre, mindent �sszev�rezve. – �n csak…

– Betojt�l! – vetette a szem�re m�rgesen Ginny, mikor lesz�llt Demelza mell� �s feldagadt ajk�t vizsg�lta.– Te idi�ta, n�zd meg, mit csin�lt�l!

– Rendbe tudom hozni – �llt Harry a k�t l�ny k�z�, p�lc�j�t Demelza sz�ja fel� mutatva azt mondta:

– Episkey! �s Ginny! Ne h�vd Ront idi�t�nak, nem te vagy a csapat kapit�nya…

– Nos, te t�l elfoglaltnak l�tszott�l ahhoz, hogy idi�t�nak nevezd. Gondoltam valakinek m�giscsak meg kellene tenni…

Harry visszafojtotta nevet�s�t.

– Mindenki a leveg�be, gyer�nk!

Mindent �sszevetve ez volt eddigi legsiralmasabb edz�s�k, de Harry �gy �rezte, hogy nem az �szintes�g a legc�lravezet�bb most, hogy a m�rk�z�s ilyen k�zel van.

– Sz�p munka volt, sr�cok! Szerintem legy�zz�k a Mardek�rt – mondta frissen, amint a hajt�k �s a terel�k l�that�an el�gedetten elhagyt�k az �lt�z�t.

– �gy j�tszottam, mint egy zs�k s�rk�nypiszok – jelentette ki Ron sz�ntelen hangon, mikor az ajt� becsuk�dott Ginny m�g�tt.

– Nem, ez nem igaz! – mondta Harry hat�rozottan. – Te vagy a legjobb �rz� az �sszes jelentkez� k�z�l, Ron. A te gondod a l�mpal�z.

A kast�lyba vezet� �ton Harry v�gig b�ztatta bar�tj�t, �s mire fel�rtek a m�sodik emeletre, Ron eg�szen felvidult. Mikor Harry f�lreh�zta a falisz�nyeget – hogy a szok�sos ler�vid�tett �tjukon t�rjenek vissza a Griffend�l-toronyba – belebotlottak a szorosan �lelkez� �s cs�kol�z� Ginny-Dean p�rocsk�ba, akiket mintha �sszeragasztottak volna. Valami nagy �s t�sk�s kelt �letre Harry gyomr�ban, �s bel�lr�l mardosta. Az agy�t forr� v�r �nt�tte el, csak egyetlen dologra tudott gondolni: Deant zsel�v� v�ltoztatni. Ezzel az �r�lt gondolattal k�szk�dve, t�volr�l hallotta Ron hangj�t.

– Hopp�!

Dean �s Ginny sz�trebbentek �s k�rbepillantottak.

– Mi van? – k�rdezte Ginny.

– Nem akarom a saj�t h�gomat rajtakapni, azon hogy �pp nyilv�nosan cs�kol�zik valakivel.

– Ez egy elhagyatott folyos� volt, am�g ti ide nem j�ttetek – feleselt a l�ny.

Dean zavartan toporgott. Er�ltetetten r�mosolygott Harryre, aki nem viszonozta, az �j kelet� sz�rny ugyanis �v�ltve k�vetelte, hogy Deant azonnali hat�llyal kir�gja a csapatb�l.

– �hm… gyere Ginny – sz�lt Dean. – Menj�nk vissza klubhelyis�gbe.

– Menj! – v�laszolt Ginny. – �n m�g szeretn�k v�ltani p�r sz�t a b�ty�mmal.

A t�voz� Dean arc�ra volt �rva, hogy nem b�nja, hogy elhagyhatja a helysz�nt.

– Nos… – kezdte Ginny, v�r�s haj�t idegesen kisim�tva arc�b�l s m�rges pillant�st vetett Ronra. – Tiszt�zzuk ezt a dolgot egyszer �s mindenkorra! Semmi k�z�d ahhoz, hogy kivel j�rok, mit csin�lok az illet�vel.

– De igenis van! – v�gott vissza Ron ugyanolyan m�rgesen. – Nem akarom, hogy a folyos�n j�rva halljam a sutyorg�st, hogy a h�gom egy…

– Egy mi…? – kiab�lt r� Ginny �s el�h�zta p�lc�j�t. – Pontosan mi is…?

– Nem �gy �rtette, Ginny – sz�lalt meg Harry automatikusan, b�r a sz�rnyeteg egyet�rtett Ronnal.

– Pontosan �gy �rtette! – ripakodott r� Harryre. – Csak az�rt, mert egyetlen emberrel se cs�kol�zott m�g soha, csak az�rt, mert a leg�rz�kibb cs�k, amit �let�ben kapott Muriel n�nik�nkt�l volt…

– Fogd be a sz�d! – ord�totta Ron, amint arca pirosb�l v�r�sesbarn�ba v�ltott.

– Nem, nem fogom! – kiab�lt Ginny mag�b�l kikelve. – L�ttalak Flegm�val. Minden alkalommal, csorg� ny�llal rem�nykedt�l benne, hogy arcon puszil. Sz�nalmas! Ha venn�d a f�rads�got �s elj�rn�l sz�rakozni, �s lesm�roln�l valakit, akkor nem esne ilyen nehezedre elfogadni, ha m�s csin�lja.

Ron is el�h�zta p�lc�j�t. Harry k�z�j�k �llt.

– Azt sem tudod, mir�l besz�lsz! – �v�lt�tte Ron, mik�zben pr�b�lt �gy helyezkedni, hogy c�lba vehesse Ginnyt. Harry m�r a l�ny el�tt �llt, karjaival �s test�vel pr�b�lta v�deni. – Csak az�rt, mert nem nyilv�nosan csin�lom, nem jelenti azt…

Ginny hiszt�rikusan felsikoltott �s pr�b�lta Harryt f�lretolni az �tb�l.

– Pulipinttyel cs�kol�zt�l, mi? Vagy Muriel n�nik�nkr�l rejtegetsz k�pet a p�rn�d alatt?

– Teee…!

Egy narancss�rga f�nycs�va h�zott el Harry bal karja alatt, �s csak p�r centim�terrel hib�zta el Ginnyt. Harry a falnak l�kte Ront.

– Ne l�gy h�lye!

– Harry cs�kol�zott Cho Changgel – folyatta Ginny, de hangj�n �rezni lehetett, hogy k�zel �ll a s�r�shoz. – �s Hermione Viktor Krummal. Te vagy az egyetlen, aki �gy csin�l, mintha valami undor�t� dologr�l lenne sz�. Mindez az�rt, mert pont annyi tapasztalatod van, mint egy tizenk�t �ves gyereknek.

�s ezzel elviharzott. Ron gy�l�lk�d�en pillantott ut�na. Ott �lltak, szapor�n kapkodt�k a leveg�t eg�szen addig, m�g Frics macsk�ja, Mrs Norris fel nem t�nt a folyos� v�g�n.

– Gyer�nk! – mondta Harry, amint meg�t�tte f�l�t Frics s�nta l�pteinek zaja. Felsiettek a hetedik emeleti folyos�ra.

– F�lre az �tb�l! – mordult Ron egy apr� l�nyra, aki ijedt�ben felugrott �s eldobott egy �veg ebihalat.

Harry alig vette �szre az �vegcs�r�mp�l�st, zavartnak �rezte mag�t, sz�d�lt, mint akibe belecsapott a vill�m.

Az�rt �rzed ezt, mert Ron testv�re – mondta mag�nak. – Csak ez�rt esett rosszul, hogy cs�kol�zni l�ttad Deannel. Csak az�rt, mert Ron testv�re!

Azt�n hirtelen agy�ba furakodott egy gondolat… Ugyanaz az elhagyatott folyos�, �s �, amint megcs�kolja Ginnyt… A sz�rnyeteg a mellkas�ban lecsillapodott… Azt�n l�tta Ront, amint p�lc�j�t fel� szegezve kiab�l olyan dolgokr�l, mint "�rul�s"… meg "azt hittem a bar�tom vagy"…

– Szerinted Hermione t�nyleg cs�kol�zott Krummal? – szak�totta f�lbe k�pzelet�nek j�t�k�t Ron, ahogy el�rt�k a K�v�r D�m�t.

Harry b�ntudatosan visszaterelte gondolatait a folyos�r�l, ahol Ron nem zavart, ahol � �s Ginny csak ketten voltak… – Mi? – k�rdezte zavartan. – Oh… �hm…

Az �szinte v�lasz igen lett volna, de nem akarta megmondani neki, b�r l�tta, hogy Ron leolvasta arc�r�l az igazs�got.

– Dilligrout – mondta s�t�ten a K�v�r D�m�nak, �s a portr�lyukon kereszt�l bem�sztak a klubhelyis�gbe.

Egyik�k sem hozta sz�ba Ginnyt vagy Hermion�t �jb�l, val�j�ban alig besz�ltek egym�ssal, csendben t�rtek nyugov�ra, mindketten saj�t gondolataiba temetkezve.

Harry sok�ig fek�dt �bren, a baldachint b�multa, �s pr�b�lta meggy�zni mag�t, hogy a Ginnyvel kapcsolatos �rzelmei teljesen testv�riek. Mint egy �v�, id�sebb testv�r�. Eg�sz ny�ron �gy �ltek, mint testv�rek, vagy tal�n nem? Kviddicseztek, ugratt�k Ront, egy�tt nevettek Billen �s Flegm�n. �vek �ta ismerte m�r Ginnyt… Term�szetes, hogy meg akarja �vni… Term�szetes, hogy t�r�dni akar vele… hogy legsz�vesebben meg�tn� Deant, ami�rt megcs�kolta… Nem… uralkodnia kell e testv�ri �rz�s f�l�tt…

Ron hangosan felhorkantott.

Ginny Ron testv�re! – mondta mag�nak hat�rozottan. – Ron kish�ga! Tiltott ter�let!

Nem kock�ztatn� a bar�ts�g�t Ronnal, semmi�rt! Belebokszolt a p�rn�j�ba, h�tha �gy k�nyelmesebb lesz, �s v�rta, hogy v�gre elaludjon. Pr�b�lt arra koncentr�lni, hogy gondolatai ne kanyarodjanak vissza a l�ny fel�. Harry m�snap reggel, egy sor id�tlen �lom ut�n sz�d�lten �s �sszezavarodva �bredt. D�lt�jra m�r sz�vesen lecser�lte volna az igazi Ront az �lombelivel, mert nemcsak hogy hidegen b�nt Ginnyvel �s Deannel, de Hermion�val is ridegen, g�nyos k�z�mb�ss�ggel viseltetett. R�ad�sul Ron az �jszaka folyam�n olyan �rz�keny �s robban�sra k�sz lett, mint a durrfark� szurcs�kok. Harry eg�sz napi munk�lkod�sa, hogy kib�k�tse Ront �s Hermion�t nem j�rt sikerrel. A l�ny v�g�l rendk�v�l d�h�sen ment el aludni, Ron felrohant a fi�k h�l�szob�j�ba, k�zben m�rgesen morgott p�r els��vessel, akik r� mertek pillantani.

Harry meglepet�s�re, Ron �jszer� agresszi�ja nem m�lt el. Ami m�g rosszabb, egybeesett �rz�i k�pess�geinek legm�lyebb hull�mv�lgy�vel, ami m�g idegesebb� tette. A szombati m�rk�z�s el�tti utols� kviddicsedz�sen nem siker�lt kiv�denie egyetlen g�lpasszt sem, amit a hajt�k k�ldtek fel�, ugyanakkor mindenkivel kiab�lt. Olyannyira, hogy Demelza Robins k�nnyekben t�rt ki.

– Fogd be a sz�d �s hagyd �t b�k�n! – kiab�lt vele Peakes, aki majdnem fele olyan magas volt, mint Ron, de elismer�sre m�lt�an cipelte a neh�z hajt�botot.

– EL�G! – ord�totta Harry, aki l�tta, amint Ginny vill�ml� szemekkel n�z Ron fel�. Esz�be jutott, hogy a l�ny k�ztudottan kiv�l� a r�mdenev�rront�s haszn�lat�ban, ez�rt sietve odarep�lt, miel�tt elszabadul a pokol.

– Peakes, menj �s gy�jts be a gurk�kat! Demelza, szedd �ssze magad, nagyszer�en j�tszott�l ma! Ron… – v�rt, am�g a t�bbiek hall�t�vols�gon k�v�lre ker�lnek, �s csak ut�na fejezte be a mondatot. – A legjobb bar�tom vagy, de ha tov�bbra is ilyen hangon besz�lsz a t�bbiekkel, kir�glak a csapatb�l.

Egy pillanatig biztosra vette, hogy Ron meg�ti, de valami sokkal rosszabb t�rt�nt. Ron megt�rten huppant le sepr�j�re, elsz�llt minden haragja �s cs�ggedten �gy sz�lt:

– Kil�pek. Sz�nalmasan vagyok.

– Nem vagy sz�nalmas, �s nem l�psz ki – mondta Harry d�h�sen �s a tal�rj�n�l fogva megragadta Ront. – Ha form�ban vagy, mindent ki tudsz v�deni, az egyetlen probl�ma a fejedben van.

– Azt mondod �r�lt vagyok?

– Igen, azt hiszem.

Egym�sra b�multak egy hossz� pillanatig, Ron megr�zta a fej�t, majd �gy sz�lt:

– Tudom, hogy nincs m�r id�d egy �j �rz�t tal�lni a meccsig, de ha vesz�t�nk, m�rpedig vesz�teni fogunk, akkor kil�pek a csapatb�l.

Harry mondhatott b�rmit, semmi nem seg�tett. Vacsora alatt v�gig pr�b�lta er�s�teni Ron �nbizalm�t, de Ron t�ls�gosan el volt foglalva azzal, hogy mogorva �s undok legyen Hermion�val ahhoz, hogy �szrevegye. Harry folytatta a klubhelyis�gben is. Amikor kijelentette, hogy az eg�sz csapat �sszeomlana, ha kil�pne, al��sta a t�ny, hogy a csapat t�bbi tagja egy t�voli sarokban �lt, �s fej�ket �sszedugva l�that�an Ronr�l motyogtak. V�g�l Harry megpr�b�lta m�rgesen provok�lni Ront, h�tha az kihozza bel�le a dacot, azzal egy�tt a j� �rz�i magatart�st, de ez a m�dszer sem v�lt be. Ron olyan lehangoltan ment aludni, mint m�g soha.

Harry sok�ig fek�dt �bren a s�t�t szob�ban. Nem akarta elvesz�teni a k�zelg� m�rk�z�st. Nem csak az�rt, mert ez volt az els� meccs, ahol kapit�nyk�nt szerepelt, hanem elt�k�lten le akarta gy�zni Draco Malfoyt kviddicsben, annak ellen�re, hogy gyan�ja nem bizonyosodott be. De ha Ron �gy j�tszik, ahogy az elm�lt p�r edz�sen tette, akkor es�ly�k a gy�zelemre aggaszt�an kev�s volt… B�rcsak lenne valami, ami seg�tene Ronnak, hogy �sszeszedje mag�t… Hogy legjobb tud�sa szerint j�tsszon… Valami, ami biztos�tja, hogy Ronnak nagyon j�l siker�lj�n a napja… �s a v�lasz egyszerre ott volt Harry agy�ban…

A k�vetkez� napi reggeli a szok�sos lobban�kony hangulatban telt; a mardek�rosok f�ty�ltek �s f�joltak, ahogy a Griffend�l-csapat j�t�kosai bel�ptek a nagyterembe. Harry felpillantott a mennyezetre �s tiszta, halv�nyk�k �gboltot l�tott: egy j� jel. A Griffend�l asztaln�l, ami piros �s arany sz�nekben pomp�zott, hangosan �ljeneztek, ahogy Harry �s Ron k�zeledtek. Harry mosolygott �s integetett, Ron fintorgott �s a fej�t r�zta.

– Fel a fejjel, Ron! – ki�ltott neki Lavender. – Tudom, hogy nagyszer� leszel! – Ron nem figyelt r�.

– Te�t? – k�rdezte t�le Harry. – K�v�t? T�klevet?

– B�rmit – felelte Ron morcosan, �s lehangoltan beleharapott a pir�t�sba.

P�r perccel k�s�bb, Hermione, aki �jabban nem j�rt le vel�k reggelizni, belef�radva Ron ellenszenves viselked�s�be, meg�llt mellett�k.

 – Hogy vagytok? – k�rdezte hat�rozatlanul, szemeit Ron tark�j�ra szegezve.

– J�l – mondta Harry, aki arra koncentr�lt, hogy egy poh�r t�klevet ny�jtson oda Ronnak. – Tess�k Ron, idd ezt meg!

 Ron �pphogy sz�j�hoz emelte a poharat, mikor Hermione �lesen megsz�lalt.

 – Ne idd meg, Ron!

Harry �s Ron felpillantottak r�.

– Mi�rt ne? – k�rdezte Ron.

Hermione most Harryt b�multa, mintha nem akarna hinni a szem�nek.

– Bele tett�l valamit az italba – mondta megr�k�ny�dve.

– Tess�k? – k�rdezett vissza Harry.

– Hallottad, amit mondtam. L�ttam. Belecsepegtett�l valamit Ron ital�ba. Ott van az �veg a jobb kezedben.

– Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz – cs�sztatta Harry a nadr�gja zseb�be az �vegcs�t.

– Ron, figyelmeztetlek, ne idd meg! – ism�telte Hermione, de Ron felkapta a poharat, egy hajt�sra megitta, �s �gy sz�lt:

– Ne any�skodj felettem, Hermione!

A l�ny meg�tk�zve n�zett r�. Hangj�t olyannyira lehalk�tva, hogy csak Harry hallhatta �gy sz�lt:

– Ez�rt kir�ghatnak. Sosem hittem volna r�lad, Harry!

– N�zd csak, kinek j�r a sz�ja! – suttogott vissza. – Haszn�ltad mostan�ban valakin a Konf�zi�s-�tkot?

Hermione elviharzott az asztalukt�l. Harry lelkiismeret-furdal�s n�lk�l n�zett ut�na. Hermione sosem �rtette igaz�n, milyen fontos dolog a kviddics. Ronra pillantott, aki idegesen harapd�lta ajkait.

– Mindj�rt kezd�nk – mondta neki �l�nken.

A deres f� ropogott a l�buk alatt, ahogy a p�lya fel� s�t�ltak.

– Szerencse, hogy ilyen sz�p az id�, nem? – k�rdezte Harry Ront�l.

– Jah – felelt Ron, aki el�g s�padtnak �s gyeng�nek t�nt.

Ginny �s Demelza m�r felvett�k a kviddicstal�rjukat, �s az �lt�z�ben v�rtak r�juk.

– Az id�j�r�s ide�lis – sz�lt Harryhez, �szre sem v�ve Ront. – �s tal�ld ki mi t�rt�nt! A Mardek�r hajt�ja, Vaisey… Tegnap fejen tal�lta egy gurk�, �s annyira rosszul van, hogy nem tud j�tszani! �s ami m�g enn�l is jobb: Malfoy beteg, � sem j�tszik.

– Micsoda? – k�rdezett vissza Harry a l�ny fel� fordulva. – Beteg? Mi a baja?

– Fogalmam sincs, de ez csak j� nek�nk – felelte Ginny j�kedv�en. Harper j�tszik helyette. �vfolyamt�rsam. Egy idi�ta.

Harry bizonytalanul visszamosolygott, de mikor mag�ra h�zta a v�r�s tal�rt, gondolatai m�r messze j�rtak a kviddicst�l. Malfoynak m�r kor�bban is volt s�r�l�se, ami miatt nem tudott volna j�tszani, de akkor el�rte, hogy a m�rk�z�s id�pontj�t �ttegy�k olyan id�pontra, ami a Mardek�rnak megfelelt.  Mi�rt el�gedett meg most a helyettes�t�ssel? Val�ban beteg, vagy csak szimul�l?

– Gyan�s, mi? – mondta halkan Ronnak. – Hogy Malfoy nem j�tszik…

– �n ink�bb szerencs�snek mondan�m – felelt Ron fel�l�nk�lve. – �s Vaisey sem j�tszik, � a legjobb g�ll�v�j�k. Nem gondoltam, hogy… H�! – Ron megdermedt keszty�j�nek felh�z�sa k�zben �s Harryre b�mult.

– Mi van?

– �n… te… – Ron lehalk�totta hangj�t, �s riadtan, de izgatottan n�zett Harryre. – Az italom… a t�kl�… te csak nem…?

Harry felvonta a szem�ld�k�t, de nem v�laszolt, helyette azt mondta:

– �t perc m�lva kezd�nk, jobb, ha felh�zod a bakancsod.

T�meges kiab�l�s �s f�jol�s k�zepette kis�t�ltak a p�ly�ra. A stadion egyik fele v�r�s �s arany, a m�sik fele z�ld �s ez�stsz�nbe �lt�z�tt. J� n�h�ny holl�h�tas �s hugrabugos is megoszlott a k�t oldal k�z�tt. Harry a hangoskod�s �s tapsol�s ellen�re is kisz�rta Luna Lovegood-ot, ahogy oroszl�nos fejfed�j�ben kiab�l. Harry odal�pett Madam Hooch-hoz, a j�t�kvezet�h�z, aki k�szen �llt arra, hogy a labd�kat kiengedje a l�d�b�l.

– Kapit�nyok, k�zfog�s! – mondta a tan�rn�, �s Harry kez�t m�ris szinte �sszet�rte a Mardek�r �j kapit�nya, Urquhart. – Sepr�re! S�psz�ra a leveg�be! H�rom… kett�… egy…

A s�p megsz�lalt, Harry �s a t�bbiek elrugaszkodtak a fagyos talajr�l. Harry felemelkedett a leveg�be a p�lya sz�l�n, k�r�ln�zett, a cikeszt keresve, f�l szemmel pedig Harpert figyelve, aki cikk-cakkban rep�lt alatta. Azt�n egy hang, ami teljesen m�s volt, mint a kor�bbi komment�tor�, elkezdett besz�lni.

– Nos, elkezd�d�tt a m�rk�z�s, �s azt hiszem b�tran mondhatom mindenki nev�ben, hogy meglep�dt�nk Potter csapat�ssze�ll�t�s�n. Sokan gondoltuk �gy, hogy Ronald Weasleyt, tavalyi szedett-vedett teljes�tm�nye ut�n nem l�tjuk viszont a kviddicsp�ly�n, de term�szetesen a k�zeli bar�ts�g a kapit�nnyal j�l j�n ilyen esetekben…

Ezeket a szavakat hangos taps �s egyet�rt�s k�vette a Mardek�r szurkol�i oldal�r�l. Harry megemelte a sepr�t, hogy jobban r�l�sson a komment�tori emelv�nyre.  Egy v�kony, sz�ke, pisze orr� fi� �llt ott, �s a m�gikus mikrofonba besz�lt, amit valaha Lee Jordan haszn�lt. Harry felismerte benne Zacharias Smitht, a Hugrabug j�t�kos�t, akit Harry sz�vb�l ut�lt.

– �s m�r itt is van az els� igazi helyzet a Mardek�r hajt�j�t�l, Urquhartt�l, ny�legyenes halad, �s…

Harry gyomra �sszeszorult.

– Weasley kiv�di. Nos, azt hiszem � is lehet n�ha szerencs�s…

– Pontosan, Smith, � is. – mormogta Harry, mag�ban mosolyogva, mik�zben leereszkedett a hajt�k k�z�, szem�vel folyamatosan a cikesz ut�n kutatva.

F�l �ra telt el a j�t�kid�b�l, a Griffend�l hatvan null�ra vezetett. Ron bemutatott p�r igaz�n elk�peszt� v�d�st, n�h�nyat az ujjai hegy�vel h�r�tott, �s a hat Griffend�l g�lb�l n�gyet Ginny szerzett. Ez kicsit leh�t�tte Zacharias Smitht, abbahagyta a hangos gondolatvitel�t arr�l, hogy Harry csak az�rt v�logatta be a k�t Weasleyt a csapatba, mert a bar�tai voltak, �s helyette most Peakest �s Coote-t n�zte ki mag�nak.

– Persze Coote nem rendelkezik tipikus terel�-testfel�p�t�ssel – mondta Smith g�g�sen. – Azoknak kicsit t�bb az izomzata…

– K�ld r� egy gurk�t! – ki�ltott Coote-nak Harry, ahogy elh�zott mellette, de Coote, sz�les vigyorral, ink�bb Harpert vette c�lba, aki �pp Harry mellett haladt el az ellenkez� ir�nyba. Harry el�gedetten nyugt�zta a tompa puffan�st, ami azt mutatta, hogy a gurk� c�lba tal�lt.

�gy t�nt, a Griffend�l-csapat nem tud hib�zni. �jra �s �jra betal�ltak a kapukba, �s Ron egym�s ut�n v�dte ki a Mardek�r l�v�seit. Most m�r mosolygott, �s a t�meg hangos �ljenz�ssel �nnepelt egy k�l�n�sen sz�p h�r�t�st, �s r�kezdte a j� �reg "Weasley a mi Isten�nk" n�t�ra, � pedig b�szk�n mutatott be nekik figur�kat.

– Nagyon k�l�nlegesnek k�pzeli mag�t, mi? – k�rdezte egy hang, �s Harry majdnem leesett a sepr�r�l, ahogy Harper kem�nyen neki�tk�z�tt. – A v�r�t el�rul� haverod…

Madam Hooch fel�j�k fordult, ahogy a Griffend�l t�bor m�rgesen kiab�lt az incidens miatt, de addigra Harper felgyors�tott, �s elment.  Harry f�j� v�llal ut�na vetette mag�t, hogy visszaadja, amit kapott.

– �gy l�tom Harper, a mardek�ros fog� l�tja a cikeszt! – ki�ltott Zacharias a mikrofonba. – Igen, hat�rozottan l�t valamit, amit Potter nem.

Smith t�nyleg egy igazi idi�ta – gondolta Harry. Nem vette �szre az �ssze�tk�z�st? De k�vetkez� pillanatban a gyomra g�rcsbe r�ndult. Smithnek igaza volt, Harry t�vedett. Harper nem ok n�lk�l gyors�tott fel. Kisz�rt valamit a leveg�ben, amit � nem l�tott: az aranycikesz magasan felett�k r�pk�d�tt, szikr�zva a tiszta, k�k �gbolton.

Harry felgyors�tott, a sz�l s�v�tett a f�l�be; m�r nem hallotta sem Smith komment�l�s�t, sem a t�meget. De Harper m�g mindig f�l�tte volt, �s a Griffend�l csak sz�z ponttal vezetett, ha Harper fogja meg a cikeszt, akkor a Mardek�r nyer… �s Harper m�r csak karny�jt�snyira volt a cikeszt�l… el�reny�lt…

– H�, Harper – ki�ltotta Harry elsz�ntan. – Mennyit fizetett Malfoy, hogy el gyere helyette j�tszani?

Fogalma sem volt, hogy mi mondatta ezt vele, de Harper megingott, �gyetlen�l a cikesz ut�n kapott, de az elsiklott az ujjai k�z�tt. Harry nekirugaszkodott �s elkapta az apr�, szikr�z� labd�t.

– Ez az! – ki�ltotta. Megfordult �s visszarep�lt a p�ly�ra, kez�ben a cikesszel. Ahogy a t�meg r��bredt, mi is t�rt�nt, tombolni kezdett, aminek zaja majdnem elnyomta a j�t�k v�g�t jelz� s�psz� hangj�t.

– Ginny, hova m�sz? – ki�ltotta Harry, aki a csapatt�rsak �nnepl� �lel�sei k�z�tt tal�lta mag�t. De Ginny gyors�tott, elsz�guldott mellett�k, am�g egy hatalmas csattan�ssal bele nem �tk�z�tt a komment�tori emelv�nybe. A t�meg felsikoltott, majd nevet�sben t�rt ki, mikor a Griffend�l-csapat lesz�llt k�zvetlen mellette, �s megpillanthatt�k az �sszet�rt fat�rmel�k alatt er�tlen�l kap�l�z� Zacharias Smitht. Harry hallotta, amint Ginny vid�man �gy sz�l a d�h�s McGalagony professzorhoz:

– Elfelejtettem lef�kezni, Tan�rn�, bocs�nat!

Harry nevetve kiszabad�totta mag�t a t�bbiek k�z�l, majd meg�lelte Ginnyt, de hamar el is engedte. Pillant�s�t elker�lve Ronhoz fordult, �s megveregette a v�ll�t. Minden kor�bbi ellens�gesked�st elfelejtve, a Griffend�l-csapat egym�sba karolva les�t�lt a p�ly�r�l �ljenz� szurkol�ik fel� integetve. Az �lt�z�ben a hangulat nagyon vid�m volt.

– Seamus azt mondta buli van a klubhelyis�gben – ki�ltotta Dean. – Gyertek, Ginny, Demelza!

Ron �s Harry maradtak a legtov�bb az �lt�z�ben. �pp indulni akartak, mikor Hermione l�pett be. griffend�les s�lj�t a k�zfej�re tekerte. Idegesnek, de elsz�ntnak t�nt.

– Harry, besz�lni szeretn�k veled – m�ly leveg�t vett. – Nem kellett volna ezt tenned! Hallhattad Slughornt. Ez illeg�lis.

– �s mit fogsz csin�lni? Feldobsz minket? – k�v�ncsiskodott Ron.

– M�gis mir�l besz�ltek? – k�rdezte Harry. Hogy ne l�ss�k, a fal fel� fordult, �s ahogy felakasztotta tal�rj�t, vigyorgott.

– Pontosan tudod, hogy mir�l besz�l�nk – csattant fel Hermione. – Ron ital�ba szerencse b�jitalt tett�l a reggelin�l. Felix Felicist!

– Nem, nem tettem – fordult ism�t fel�j�k Harry.

– De igen, tett�l, Harry, �s ez�rt ment minden olyan j�l. A Mardek�r csapat hi�nyos volt, �s Ron mindent kiv�dett!

– Nem tettem bele – felelte Harry sz�les vigyorral. Beleny�lt a zseb�be, �s kivette bel�le a kis �vegcs�t, amit reggel Hermione l�tott a kez�ben. Tele volt aranysz�n� folyad�kkal �s a tetej�n a viasztet� �rintetlen volt. – Azt akartam, hogy Ron szerencs�snek �rezze mag�t, �gy, mikor tudtam, hogy l�tod, �gy csin�ltam, mintha bele�nt�ttem volna – mondta, majd Ron fel� fordult. – Az�rt v�dt�l ki mindent, mert szerencs�snek �rezted magad. Egyed�l csin�ltad!

�jra a zseb�be tette a b�jitalt.

– T�nyleg nem volt semmi a t�kl�ben? – k�rdezte Harryt kiss� zavarodottan. – De hiszen az id� megjavult, �s Vaisey nem tudott j�tszani… komolyan nem ittam Felix Felicist?

Harry megr�zta a fej�t. Ron egy pillanatig r�b�mult, majd Hermion�hoz fordult, ut�nozva a l�nyt megsz�lalt:

– Felix Felicist tett�l Ron ital�ba ma reggel, ez�rt v�dett ki mindent! L�tod? Tudok v�deni seg�ts�g n�lk�l is, Hermione.

–Sosem mondtam, hogy nem tudsz… Ron, te is azt hitted, hogy kapt�l!

De Ron m�r nem figyelt r�. Elment mellette �s v�ll�n a sepr�j�vel kiment az �lt�z�b�l.

– �hm… – k�sz�r�lte meg Harry a tork�t a hirtelen be�llt csendben. Nem gondolta, hogy terve ilyen jelleg� galib�t okozhat. – Menj�nk… menj�nk mi is akkor a bulira?

– Menj csak! – felelte a l�ny, szapor�n pislogva, hogy a k�nnycseppek ne csorduljanak ki szem�b�l. – Elegem van Ronb�l. Nem tudom, mit kellett volna tennem…

Azzal � is kirohant az �lt�z�b�l.

Harry a t�megen kereszt�lv�gva s�t�lt vissza a kast�lyhoz. N�h�nyan gratul�ltak neki, de nagyon lehangoltnak �rezte mag�t. Biztos volt benne, hogyha megnyerik a meccset, akkor Hermione �s Ron azonnal kib�k�lnek. Fogalma sem volt, hogyan tudn� elmagyar�zni Hermion�nak, hogy azzal b�ntotta meg Ront, hogy cs�kol�zott Viktor Krummal. Hiszen az m�r olyan r�gen t�rt�nt…

Harry nem l�tta a l�nyt a Griffend�l-toronyban, ami tele volt �nnepl� emberekkel, mikor meg�rkezett. �jb�l tapsban t�rtek ki, mikor �szrevett�k, �s hamarosan gratul�l� t�rsai vett�k k�r�l. Miel�tt Ron keres�s�re indulhatott volna, a Creevey testv�rekkel kellett egy r�szletes ki�rt�kel�st megvitatnia a meccsr�l. Egy csapat l�ny k�rbe�llta, �s a legkev�sb� sz�rakoztat� megjegyz�sein is nevettek, szempill�jukat b�szen rebegtetve fel�. Ler�zta Romilda Vane-t, aki er�sen c�lzott r�, hogy szeretn�, ha Harry �t vinn� mag�val Slughorn kar�csonyi bulij�ra. Ahogy az italokt�l roskadoz� asztal fel� vette az ir�nyt, beleszaladt Ginnybe. Arnold a v�ll�n �lt, �s Cs�mp�s a l�b�n�l rem�nykedve ny�vogott.

– Ront keresed? – k�rdezte vigyorogva. – Ott van az a piszok kis �lszent!

Harry a sarokba pillantott, amerre Ginny mutatott. �s megpillantotta Ront, aki a szem�rmess�g legkisebb jele n�lk�l �lt ott, szorosan �sszegabalyodva Lavender Brownnal, �s �szint�n sz�lva neh�z lett volna meg�llap�tani, hogy kinek melyik a keze…

– �gy t�nik, mintha enn� Lavender arc�t, nem? – mondta Ginny szenvtelen hangon. – Szerintem kicsit m�g kell jav�tani a technik�j�n. Nagyszer� meccs volt, Harry.

Karj�t meg�rintette a l�ny, �s Harry gyomra joj�zni kezdett. De Ginny m�r ment is tov�bb, hogy mag�hoz vegyen m�g egy poh�r vajs�rt. Cs�mp�s k�vette, szem�t le nem vette Arnoldr�l. Harry elfordult Ron fel�l, aki nem �gy t�nt, hogy egyhamar befejezni tev�kenys�g�t, �s ahogy a K�v�r D�ma portr�ja �pp becsuk�dott, mintha egy rendetlen, barna hajk�teget pillantott volna meg elsuhanni. Elindult arra, kiker�lve Romild�t, �s kim�szott a portr�lyukon. A folyos� n�ptelennek t�nt.

– Hermione?

– Az els� tanteremben, amit megpr�b�lt kinyitni, m�r meg is tal�lta a l�nyt. A tan�ri asztalon �lt, teljesen egyed�l. A feje f�l�tt egy csapat k�rbe-k�rbe repked� s�rga madarat l�tott, amiket l�that�an most var�zsolt el� a leveg�b�l. Harry csod�lattal ad�zott a gyors �s sikeres var�zslat ir�nt.

– Oh, szia Harry… – k�sz�nt�tte remeg� hangon. – Csak gyakoroltam…

– Igen… igaz�n… igaz�n sz�pek.

Nem tudta, mit mondjon a l�nynak. �pp azon gondolkodott, hogy van-e r� es�ly, hogy Hermione nem l�tta meg Ront, �s hogy az�rt hagyta el a helyis�get, mert a parti t�l l�rm�s volt. �m ekkor Hermione, term�szetellenesen magas hangon megsz�lalt:

– Ron l�that�an �lvezi az �nnepl�st.

– �hm… igen? – k�rdezte Harry.

– Ne j�tszd meg magad. Tudom, hogy l�ttad �ket – v�laszolt. – Nem igaz�n pr�b�lta elrejteni…

H�tuk m�g�tt az ajt� kiny�lt, �s Harry r�m�let�re Ron bukkant fel nevetve, a kez�n�l fogva maga ut�n h�zva Lavendert.

– Oh – mondta kurt�n, mikor megl�tta Harryt �s Hermion�t.

– Upsz! – mondta Lavender, �s vihogva kih�tr�lt a teremb�l. Az ajt� hangosan becsuk�dott ut�na.

Sz�rny�, fesz�lt cs�nd �llt be. Hermione Ronra b�mult, aki nem n�zett vissza r�, hangj�ba a b�tors�g �s f�l�nks�g kever�ke vegy�lt, mikor megsz�lalt:

– Szia Harry, azon gondolkodtam, hova t�nhett�l.

Hermione lecs�szott az asztalr�l. A picurka s�rga madarak m�g mindig k�r�ztek a feje f�l�tt, ez�rt �gy n�zett ki, mint egy furcsa, tollas naprendszer.

– Nem kellene Lavendert megv�rakoztatnod odakint – mondta halkan. – Csod�lkozni fog, hogy hol maradsz ilyen sok�ig.

Nagyon lassan az ajt� fel� s�t�lt. Harry Ronra b�mult, aki megk�nnyebb�lt, hogy semmi komolyabb nem t�rt�nt.

– Oppungo! – j�tt egy ki�lt�s az ajt� fel�l.

Harry megp�rd�lt, �s l�tta, hogy Hermione p�lc�ja Ronra mutat, �s r�m�let�re a mad�rfalka Ron fel� sz�guldott. Ron kiab�lt, �s arc�t karj�val pr�b�lta eltakarni, de a madarak t�madt�k sz�ntelen�l; csipkedt�k, karmolt�k, ahol �rt�k.

– Szedd le �ket r�lam! – kiab�lta, de Hermione egy utols� pillant�st vetett csak fel�, mint egy bossz�szomjas f�ria, �s kiment az ajt�n, majd elt�nt. Harry hallotta, amint felzokog, miel�tt becsap�dott az ajt�.