2. �ra

A kvaff

A kvaffot m�r a kezdetek kezdet�n b�rb�l k�sz�tett�k. A n�gy kviddicslabda k�z�l az egyetlen, amit eredetileg nem b�v�ltek meg. Egyszer�, varrott b�rlabda volt, gyakran f�llel is ell�tt�k az egykezes dob�s megk�nny�t�se c�lj�b�l, egyes r�gi kvaffokon pedig lyukak tal�lhat�k az ujjak sz�m�ra. A markol�sseg�t� b�b�jok 1875-�s felfedez�se azonban feleslegess� tette a f�let �s a lyukakat, mivel a b�b�jozott b�r azok n�lk�l is biztos fog�st ny�jt a hajt�nak.

A modern kvaff 30 cm �tm�r�j�, fel�lete varratmentes. Skal�tpirosra el�sz�r 1711 tel�n, egy szakad� es�ben lej�tszott kviddicsm�rk�z�s ut�n sz�nezt�k. Az es�ben ugyanis szinte k�ptelens�g volt megtal�lni a labd�t, valah�nyszor a s�ros talajra hullott. A hajt�kat is egyre jobban bosszantotta, hogy minden egyes elrontott �tad�s ut�n le kell sz�llniuk a f�ldre a kvaff�rt. Nem sokkal a labda sz�n�nek megv�ltoztat�sa ut�n Daisy Pennifold boszork�ny azzal az �tlettel �llt el�, hogy c�lzott b�b�jt alkalmazva befoly�solj�k a kvaff zuhan�si sebess�g�t, azaz �rj�k el, hogy az elejtett labda olyan lassan ereszkedj�k a talaj fel�, mintha v�zben s�llyedne, lehet�v� t�ve, hogy a hajt�k m�g a leveg�ben elkapj�k. A kviddicsben ma is a Pennifold-kvaffot haszn�ljuk.

H�zi: fogalmaz�s a kvaffr�l(min. 10 sor)